Magunkról

Az üzem négy generáció óta áll hangszereivel a muzsika szolgálatában. Az alapító Váradi József volt, aki a múlt század közepén Kolozsvárott dolgozott. Õ mintegy 3-6 új orgonát épített.

Nála kezdte szakmai tanulmányait fia, Váradi Miklós (1883-1962), kinek nevéhez a cégszerû megalapítás érdeme fûzõdik. A gimnázium elvégzése után, már a segédlevél birtokában Budapestre jött, hogy lovag Országh Sándor üzemében bõvítse ismereteit; benne vélte felfedezni a gyárszerû és korszerû magyar orgonaépítészet megtestesítõjét. Õ 1912-ben a Cég mûhelyvezetõje, 1918-ban pedig a Magyar Orgonalógiai Társaság tagja lett. Az I. világháború kitörésekor bevonult, de - Országh kérésére - mint nélkülözhetetlent leszerelték. 1920-ban nyitotta meg saját üzemét - korszerû gépekkel, állítóteremmel, 10-20 fõt foglalkoztatva. Az államosításig 101 mechanikus és pneumatikus rendszerû új orgonát épített. Gépeit, anyagkészletét elkobozták, haláláig javításokból és kisebb bõvítésekbõl tartotta el családját.

Két fia, ifj. Váradi Miklós (1919-1970) és Váradi Ottó (1922-2005) szintén ezt a hivatást választotta. Miklós apja üzemében helyezkedett el, az államosítás után pedig a Fõvárosi Hangszerkészítõ Vállalat orgonaüzemében dolgozott, késõbb szakított a szakmával.

Ottó hasonló pályát járt be, csak Õ a háború után, mint volt angol hadifogoly, osztályidegenként jó ideig munkát sem kapott. Õ teljesítette - gépek és muhely nélkül - apja 1962-es végakaratát: befejezte a veresegyházi római katolikus templom orgonájának felépítését. 1963-ban mestervizsgázott és elsõként vállalta a "klerikálisnak" minõsített szakma minden következményét. 1994-ben a Magyar Hangszerész Szövetség "Aranykoszorús Mester" címmel tüntette ki az orgonaépítõ szakmában kifejtett tevékenységéért.

A dinasztia legfiatalabb tagja Váradi István (1958), aki 1972-tõl édesapjánál tanult, 1975-ben segédlevelet szerzett, 1983-ban mestervizsgázott. 1976-77-ben német orgonaépítőknél tett tanulmányutat, melynek állomásai Gotha, Merseburg, Drezda, Bautzen és Potsdam voltak. Utána együtt dolgozott a két generáció. 1981-tõl újraélesztette a régi kapcsolatokat a német Laukhuff vállalattal, mely egy hosszú távú kapcsolat elsõ lépcsofoka lett. 1984-tõl a cég neve: Váradi és Fia.

Új korszakot jelentett a Cavaille-Coll tanítvány schwerini Dom Ladegast orgonájának megismerése után a francia hangzásideálhoz való vonzódás, amely újabb kapcsolatfelvételre késztette a vállalatot: ezúttal a Killinger nyelvsípgyártó céggel.

1989-ben korszerû üzem épült. Mérnökök bevonásával lehetõvé vált az elektrotechnika alkalmazása is. Neves látogatók: az amerikai Moller cég képviselõje, Peter Laukhuff és Hans-Eric Laukhuff nyilatkoznak elismeréssel a látottakról. Ma a nyolc fõs üzemben négy orgonaépítő szakmunkás, három asztalos szakmunkás és egy tanuló dolgozik.

Váradi István 1991 óta orgona-szakismeretet tanít, 1993 óta a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola Hangszerészképzõ Iskolájában. Tagja a Magyar Hangszerész Szövetségnek, az Orgonaépítõ - Mestervizsga Bizottság elnöke, a Budapesti Kézmûves Kamara Etikai Bizottság alelnöke, valamint a Magyar Egyházzenei Társaság orgonás tagozatának vezetõségi tagja. Elsõ magyar tagja a GDO-nak és az ISO-nak. Eddigi nagyobb munkái: a Kalocsai Fõszékesegyház, a Pécsi Székesegyház, a budapesti Szent István Bazilika, a budapesti Belvárosi Fõplébánia, a Budapesti Karmelita Templom, a budapesti Új Piarista Kápolna és keszthelyi Kármelita Bazilika Minor, a Veresegyházi Református Egyházközség orgonáinak építése.

A cég vállalja bármilyen rendszerû és nagyságú új orgonák építését 20 év garanciával, bõvítést javítást, valamint mûemlék-orgonák restaurálását.

Cégünk a Magyar Orgonaépítõk közül elsõként tagja a Nemzetközi Orgonaépítõk Szövetségének.

Információk

Váradi és Fia Orgonaépítõk
1102. Budapest, Hölgy u. 37.
HUNGARY

Tel./ Fax: 262-3667

E-mail: varadi.organ@t-online.hu
Web: http://www.varadi-orgona.hu